MEGTALÁLTA:

 

 

 

Érintésvédelmi Szabványossági Felülvizsgálat

villamos mérés

Érintésvédelem mérés, felülvizsgálat

 

Az érintésvédelem mérés és felülvizsgálat után a minősítő irat az MSZ 2364 sz. szabvány [MSZ 172/1.sz.szabvány] előírásai szerint készül, amely tartalmazza a részletes mérési jegyzőkönyvet.

Az érintésvédelmi minősítő irat tartalmazza a részletes mérési eredményeket:
- védővezetős hálózat "földelés, nullázás" mérése,
- törpefeszültségű rendszerek mérése,
- kettős és megerősített szigetelésű berendezések minősítése.

 

Az Érintésvédelmi Szabványossági vizsgálat -át több éves tapasztalattal és minden esetben fokozott körültekintéssel végezzük

Minősítő iratokat két eredeti példányban készítjük mely minden esetben, tartalmazza egyenként az ÉV mérés eredményeit táblázatos formában, valamint a könnyű rendszerezés segítésére egyedi sorszámmal. Az ÉV minősítő iratokat a megrendelő telephelyén nyújtjuk át, illetve postázzuk.

Pest megye, Fejér megye, Tolna megye határain belül a villamos felülvizsgálatokra kiszállási díjat nem számítunk fel.


Érintésvédelmi mérés esedékessége

- minden villamos berendezés üzembe helyezését megelőzően.
- felújítás és minden olyan javítás esetén, amely az érintésvédelem működését lényegesen befolyásolhatja.
(10%-ot meghaladó átalakítás vagy bővítés esetén).
- háromévenként a KLÉSZ hatálya alá tartozó villamos berendezések kivételével.


Érintésvédelmi Felülvizsgálat, ÉVF célja:

A villamos berendezés meghibásodásából eredő áramütéses balesetek megakadályozása. Az áramütéses balestek egy része úgy következik be, hogy az ember közvetlenül, vagy segédeszközön keresztül, pl. szerszámmal vagy a kezével üzemszerűen feszültség alatt álló részt érint, ugyanakkor nem szigetelt talajon áll, vagy más testrészével földpotenciálon lévő fémrészhez ér. Ezt a szabványok közvetlen érintésnek, az ezek megakadályozására tett intézkedéseket közvetlen érintés elleni védelemnek hívják. Ennek megoldásai valóban az érintést akarják megakadályozni az aktív részek szigetelésével, burkolatba zárásával vagy érinthető távolságon kívüli helyezésével.

Az áramütéses balesetek nagy része azonban úgy következik be, hogy a balesetes a villamos szerkezet külső burkolatát érinti meg, amely üzemszerűen feszültségmentes, de hiba, testzárlat következtében feszültség alá kerül. Ezt a szabványok közvetett érintésnek, az ezek megakadályozására tett intézkedéseket közvetett érintés elleni védelemnek nevezik, a magyar szakmai köznyelvben ez az érintésvédelem.

Áramütésről akkor beszélünk, amikor valamely áramforrás áramköre az ember testén keresztül záródik, és ennek következtében a testen keresztül folyó áram az élettani hatásai miatt az egészséget, vagy súlyosabb esetben az életet veszélyezteti. Ez a feltétel a gyakorlatban akkor valósul meg, amikor egy villamos üzemű szerkezet külső teste meghibásodás folytán feszültség alá kerül. Az érintésvédelem azokat a műszaki intézkedéseket jelenti, amelyek az érintésekor bekövetkező áramütést akadályozzák meg. Az érintésvédelem tehát tulajdonképpen a villamos áramütéses balesetek elleni védelemre szolgál, ahol a veszélyt az elektromos áram, illetve az elektromos áramnak az élő szervezetre gyakorolt hatása jelenti. Pl.: a védelem a táplálás önálló lekapcsolásával, ezt nevezik védővezetős érintésvédelmi módnak. Vagy villamos szerkezet elszigetelésével, kettős vagy megerősített szigetelés alkalmazásával. Vagy biztonsági törpefeszültségű táplálással, ez lehet 50 V- nál kisebb váltakozó, vagy 120 V- nál kisebb egyenfeszültség, de különösen veszélyes környezetben előírhatják ennek felét, negyedét, vagy akár nyolcadát is a vonatkozó előírások. Az áramütés körülményeitől függően ez a hatás széles skálán mozoghat: a gyenge "rázás" érzetétől a halálos balesetig. Az elektromos áram veszélyességét az is fokozza, hogy az ember közvetlen érintésen kívül fizikailag nem érzékeli a számára veszélyes, vagy általa nem várt, rendellenes feszültség jelenlétét, szemben más veszélyforrásokkal, ahol fizikai jelzést is kaphat a veszélyről, pl. szag, hőmérséklet, optikai- vagy hangjelenség formájában. Ebből következően lényegesen eltér az áramütéses balesetek megelőzését szolgáló műszaki-biztonsági intézkedések (jogszabályok, szabályzatok, szabványok) jellege a másfajta baleseteket megelőző intézkedésektől.

A minket körülvevő tárgyak ma már jelentős többsége elektromos működtetésű. A konyhai kávédarálótól és hűtőgéptől kezdve, a mosógépen át, egészen a műhelyek fúrógépéig és az irodák nyomtatójáig mindnek kell, hogy legyen érintésvédelme. Az érintésvédelem, hogy mindig megfelelően láthassa el feladatát, rendszeres, rendeletben megszabott időközönként, ellenőrizni kell.

Az érintésvédelem szabványossági vizsgálatát maximális körültekintéssel megbízóink érdekeit, szemelőt tartva igyekszünk jól áttekinthető érintésvédelmi minősítő iratokkal segíteni az esetlegesen feltárt hibák rendszer szerinti felmérését, valamint optimális megoldási javaslatot biztosítani.

Honlap elejére Ý